2013. február 16., szombat

Legenda

Marie Lu: Legenda
5/5

Képzeld el, hogy a világ, amiben élsz ketté szakadt. Hogy 10 éves korodban egy vizsgának vetnek alá, és az ott elért pontszámaid alakítják a jövődet. Ha szerencséd van, akár egy jó katonai iskolába is felvesznek. De mi történik akkor, ha megbuksz? Mi lesz a további sorsod?

Újabb ifjúsági könyv, újabb disztópia. És ennek ellenére tetszett. Méghozzá nagyon. Jó, ennyi ilyen stílusú könyv olvasása után az ember bizonyos fordulatokat, sablonokat észre vesz. De ennél a könyvnél a háttér, a szereplők, a hangulat úgy lett megírva, hogy elfelejted azt, hogy ismerős a cselekmény. Igenis aggódsz, hogy Day, a szegényebb szektor tagja megmenekül-e, és June, az elsőre elkényeztet, jómódú lány időben rájön az igazságra.

Nagyon szemléletesen ír az írónő. Szinte láttam magam a nappal perzselően meleg sikátorokban, ahol az élelem után a szemétben kutakodnak a fiatalok, és tapintható volt a félelem, amikor megjelentek a katonák leellenőrizni a szektorok lakóit, hogy megfertőződtek-e. Ez az egyik nagyon nagy erőssége szerintem a regénynek. A másik, legalábbis számomra, Day volt. Aki ugyan kifejezetten jó fizikai és szellemi képességekkel van megáldva, de nem tökéletes. Hibázik, és bizony a hibáiért komoly árakat kell fizetnie. Még sem lett megkeseredett, gyűlölködő, netalántán egy pszichopata gyilkos. Már-már túl tökéletes, mégis...sikerült úgy megalkotni hogy számomra nem hogy visszatetsző lett volna az alakja, hanem imádtam :).
June a másik kiemelt karakter a történetből, az elején kifejezetten unszimpatikus volt, bár a végére ez megváltozott, még sem nevezném a kedvenc szereplőmnek. A bosszúvágyat megértettem, de az elején az önteltsége kifejezetten taszított. Maximális pontszám ide vagy oda.

Vannak komolyabb gondolatok a történetben, amik vissza-vissza térnek. Úgymint a hatalom mit engedhet meg magának a lakosaival szemben, vagy épp a gazdag-szegény világ szembeállítása, vagy épp a katona meddig követheti szó nélkül a számára kiadott parancsot. Úgyhogy azért voltak elmélkedős részei is az olvasásnak, amikor le-letettem a regényt, és próbáltam eldönteni, hol van a határ, ami néha nagyon elmosódott.

Amit mondjuk kicsit hiányoltam, az a mellékszereplők bemutatása. Mert például Tess-ről, és Day bátyjáról, vagy épp Matias-ról ugyan kapunk információ morzsákat, de nem eleget, pedig mindkettő fontos a maga módján.
Illetve remélem a folytatásban többet tudunk meg arról, hogy is jutottunk el eddig az állapotig, mert engem kifejezetten érdekelne. Akárcsak az, hogy mire fel ez a nagy tökéletes génállomány fanatizmus.

Úgyhogy ha valaki egy izgalmas, és azért el is gondolkodtató disztópiás regényt keres, ezt ajánlani tudom.

A könyvért köszönet illeti a Könyvmolyképző Kiadót!

Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalak száma: 304


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése